|
Később ezt a részt lakásokkal építették ugyan be, de legalább a két szélső szárny stílusában, így az épület szépségét ez nem rombolta. Természetesen a technika közben rohamosan fejlődött, így nagyon szép milleneumi ajándékkal lephették meg az akkori 43-ast: villamosították. A vonalat aztán 1903-ban bővítették a mai zugligeti végállomásig. Ennek egyrészt a növekvő forgalom volt az oka, másrészt egy súlyos baleset. A Zugligeti út 64-ben történt ugyanis, hogy egy kocsi - fékhiba miatt - megindult, és a végállomást elhagyva úgy döntött, hogy az első kanyart már nem veszi be. Ez a döntés több halálos áldozatot eredményezett, melynek következtében az akkori tulajdonos BKVT elhatározta: új végállomást építtet, vízszintesebb terepen. A választás a Csermely út és a Zugligeti út által határolt szurdokra esett, ahol viszont nem állt akkora terület rendelkezésre, mint a korábbi helyen, így itt csak egy kisebb állomásépület fért el. A végállomáson fénykorában 3 (!) vágány is volt, és nagyon igényes fakorlátok, valamint gyönyörű felsővezeték-tartók díszítették. Utóbbiak egyébként a vonal haláláig ott maradtak, és a régi végállomáson még látható is egy ilyen oszlop! Az szurdok felett egy hídon vezették át a Zugligeti utat, ahonnan bonyolult lépcsőrendszerekkel lehetett elérni az állomást (Pl. a Hűvösvölgyben és a Moszkva téren megtalálható dupla lépcső itt is megvan a giccsbazár mögött!) A forgalmi terület mögött még egy kihúzóvágány is helyet kapott, melynek az árka még ma is látható, igaz azóta sajnos egy faházat is odarondítottak. A központi épület egyébként ugyanaz a szabványépület volt, mint a hűvösvölgyi. Mindkét végállomáson először egy zárt helységet és egy csatlakozó előcsarnokot emeltek, melyet azonban később - az eltérő terepviszonyok miatt - a két helyszínen másképp bővítettek. A régi végállomást a trónfosztás ellenére a villamosok továbbra is megkerülték. Irigylem a korabelieket ezért az élményért! Először 43-as ill. 45-ös jelzéssel közlekedtek itt villamosok, a Zugliget - Lánchíd - Ferenc József-híd - Központi városház - Váczi-körút - Margithíd - Fogaskerekű vasút - Zugliget ill. a Zugliget - Fogaskerekű vasut - Margithíd - Váczi-körut - Központi városház - Ferenc József-híd - Lánchíd - Zugliget útvonalon. Nyáron pedig egy harmadik járat, a 47-es is feljött ide, az Egyház térről. A húszas években aztán a viszonylat új számot kapott: immár 81-es felirattal rótta nap mint nap a Zugliget- Krisztina körút útvonalat. A zugligeti vonal volt akkoriban Budapest legmeredekebb pályájú viszonylata, ezért érthető, hogy a 10-es évektől a 77-es slusszig kizárólag V-tipusú 1000-esek jártak itt, először favázas, majd az 50-es évektől acélvázas kivitelben. Ezeket már kimondottan hegyi pályára tervezték, speciális fékrendszerrel, ami kizárta az olyan baleseteket, mint a fent említett. 1941-ben átadták az új széll kálmán téri csomópontot, (a mai Moszkva tér elődjét) melynek következtében a 81-es végállomását is ide helyezték át. (A menetidő így 17 perc volt.) Aztán 1955. V. 16-án született meg az a határozat, melyben a budai hegyipályákat átkeresztelték, a 83-ast 56-osra, a 81-est meg hősünkre, az 58-asra. 1972-ben csúcsidőben 6 szerelvény közlekedett itt, napközben 4, szombaton pedig 5. A turistaforgalomnak megfelelően vasárnap 7 kocsi járt egy időben! 1973-ban, Budapest 100. születésnapján nyitották meg a zugligeti Libegőt, melyet az 58-as egy megállóval is megtisztelt. Ettől jócskán növekedett a forgalom, de ez később már nem érdekelte az illetékeseket... Hanem kitalálták, hogy a hegyipályákat trolival kell helyettesíteni, mert az "korszerűbb". Természetesen emögött a munka- és pénzspórólás állt, a korszerűség csupán üres szó volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy egyetlen megszüntetett vonalon se létesült troli Budapesten! Az 58-ason is ezt a busz-villamos ötvözetet kívánták alkalmazni. Aztán így fokozatosan el is sorvasztották a vonalat, szinte egy igazi haldoklás volt, ami az utolsó években végbement. Először a Budagyöngyénél kezdték el a vágányokat felújítani, amely miatt az 58-as többé nem nem ment le a Moszkva térre. A következő lépcső pedig az ún. "egy vágányozós rendszer" volt, melyet a pálya katasztrofális állapota miatt vezettek be. Ez azt jelentette, hogy a Budagyöngye és a Szarvas Gábor út, valamint a Szarvas G. és a Zugliget között egy vágányon ingázott egy-egy kocsi. A Szarvas Gábor úton tehát az utasoknak át kellett szállni. Ez a felettébb kényelmetlen rendszer azonban nem tartott sokáig, a karácsony után nem sokkal, 1977. január 17-én leállt a villamosközlekedés. :-( A "troli elkészültéig" egy 58V jelű busz közlekedett a Libegő és a Moszkva tér között. 1980-ra aztán - ha nem is nyíltan - de bevallotta a BKV, hogy nem lesz itt troli, így az 58V 158-as számmal véglegesedett. Az 58-as villamos vonal jelenleg hivatalosan "szünetel". Csak az égben tudják, vajon meddig... (Kösz Alexejevics! ;-) ) |